RejtekErdőkert

09/11/2025

Két és fél éve egy szép napsütéses februári nap hűvös reggelén a kedvenc kockás pizsamámban, meleg köntösben és a legszebb bóbitás sapkámban kimentem a házunk udvarán lévő gyepesített területre, vettem egy nagy, mély lélegzetet, átmelegítettem a forró kávéscsészémmel a kezeimet, és nagyon gyorsan visszamentem a fűtött házba. :D
Neeemmm… szóval… magamba szívtam a kertben a friss, hűs levegőt, és attól a naptól néhány hétig minden nap, a nap több szakában figyeltem:
- a napos és árnyékos területeket a kertben,
- a néhány éve telepített, gondozott gyep melyik területen szép és erős, és hol vékonyak, ritkásabbak, esetleg betegek a fűszálak,
- hol, mennyire kemény a talaj,
- a meglévő növények mennyire fogják fel a csapadékot,
- hol futnak a csapadékvizet a talajba vezető dréncsövek,
- hol vannak olyan meglévő tereptárgyak, amelyek kertbe fogalmazása némi kreativitást igényel a tervezés során,
- a megálmodott fákat hol helyezzem el ahhoz, hogy egyes védelemre szoruló növénynek oltalmat nyújtson, nekünk pedig árnyékot a forró nyári napokon.

A legkomolyabb fejtörést az a nagy ciprus alatti terület okozta, ahová a legtöbb délutáni napsütés jut, ráadásul beton kemény és száraz volt a talaj.

Nagy mellénnyel vágtam bele a kerttervezésbe. Először olyan weboldalakat kerestem az interneten, amelyekkel néhány óra alatt - az akkori rendkívül naiv reményeim szerint - pikkpakk végeztem is volna a tervezéssel. Gondoltam, gyerekjáték ez! Találtam kb. 2-3 használhatónak tűnő ingyenes szoftvert, majd napokat töltöttem el a tanulmányozásukkal. Őszintén? Az összes próbálkozás teljes csőd volt, vagyis inkább véget nem érő bénázás. Ugyanakkor tudtam, hogy bár szinte teljesen laikus vagyok, mégis magamnak szeretnék tervezni, és megtanulni mire van szükség ahhoz, hogy legyen egy jól működő, rovar- és madárbarát, ugyanakkor dekoratív kertem, a lehető legalacsonyabb anyagi befektetéssel.

Szóval… végül papíron terveztem. Próbáltam sokat olvasni, tanulni szakemberektől, lelkes hobbi kertészektől és csodás barátoktól, a megálmodott növényekről, városi körülmények között is megélő fákról, kerttervezési alapelvekről, a meglévő növények átmozgatási lehetőségeiről. A nap járását, beesési szögeit elemlámpával utánoztam a papírra rajzolt ágyástervek, és a gallyakból, krepp papírból eszkábált fák, cserjék felett. Fapados tudom, de miért ne?! Működött. Nekem éppen elég jó volt.

A kérdés itt adja magát: mi valósult meg az eredeti papírra vetett tervekből az immár több, mint két év távlatában? Az alap koncepció relatív ok lett, de persze azóta átterveztem, beültettem, átültettem, szétültettem, szaporítottam, túllocsoltam, kiszárítottam, kinyírtam… tanultam.
Hogy vannak a krepp papír fáim? :) Köszönik, jól. Gondosan vigyázok rájuk, és azóta többször is jó hasznukat vettem.

Aki most kezdi a kert-álmait, szeretném biztatni: nem baj, ha nem tökéletes, csak vágj bele! Meggyőződésem, hogy a saját kert megtervezésében, majd a kertészkedésben nem a cél, hanem az odavezető út a legélvezetesebb – még akkor is, ha jobbára árnyékos a kert, mint esetemben. A következő részben igyekszem megosztani a tervezési és megvalósítási kalandjaimat az árnyékkal és a napos időablakokkal.

Szeretettel: Szilvi a Rejtekerdőkertből

P.s. A csatolt képekből kettőn a gyönyörű, többtörzsű Himalájai nyírfám (Betula utilis 'Jacquemontii') tervezett, és terv szerint megvalósított helye látható. 2023 májusában ültettem, és meg kell, hogy erősítsem: valóban olyan gyorsan nő, ahogyan azt a szakértők írják róla. A két kép készítése között két év telt el. Azóta is az egyik legszebb lakója a kertemnek. A harmadik képen ugyanez a fa, de még a tervezőasztalon. ;)

05/11/2025

Kedves Kertbarátok! Szeretném megosztani veletek Kertlélek - Áy Anna növényorvos-kertészmérnök velem, illetve a kertemről készült riportját. 🥰 🌿

16/04/2025

Mindig koránkelő voltam, ami kifejezetten hasznosnak bizonyul a kert hajnali szépségeinek felfedezésében. Néha egyik napról a másikra hatalmas a változás, különösen egy gomba életében. Egyszerűen gyönyörű volt, ahogy az első fénysugár ma megvilágította a már búcsúzó párost. (A két kép között 24 óra telt el.)

A látható gomba olyan, mint egy alma a fáról – a lényeg a föld alatt gyökerezik. A gomba csak szaporodni akar (spórát szór), de ez csak akkor történik meg, ha odalent minden klappol: elegendő nedvesség, szerves anyag, és élő közeg.

Amikor látsz egy gombát a mulcson, az nem figyelmeztetés, hanem jó hír: azt jelzi, hogy a kerted talaja él, működik, és szolgálja a növényeidet. 🍄‍🟫🌳

15/04/2025

Kiskert, nagy hatás – első rész


Nem szeretnék vitatkozni senkivel, hogy akkor ez most erdőkert vagy nem erdőkert... hiszen nem vagyok a témában szakember. De, ami az alapokat illeti, mondhatom, hogy minden megvan az én kis kertemben, ami az általam olvasott szakcikkek, szakkönyvek alapján benne kell, hogy legyen egy erdőkertben, legalábbis esetemben, ami egy városban megvalósítható, kihozható volt a ciprus-térkő-gyep készen kapott szentségtelen hármasa mellett az elmúlt években:
- lombkoronaszint
- alacsony növésű fák, gyümölcsfák
- cserjeszint
- évelő zöldségek és gyógynövények, fűszernövények
- talajtakarók
- gyökérzöldségek, gombák (ez utóbbiak egyelőre csak a beköltözők)
- kúszónövények

Nem tudatosan indult ez az erdőkertezés. Az első lépés egy erőteljes szemléletváltás volt 2023 tavaszán, amikor átgondoltam az előző, 2022. súlyosan aszályos évet, és hogy milyen sok vizet használtam fel kizárólag a gyepfenntartásra. Akkor döntöttem úgy, hogy elindulok egy sokkal izgalmasabb és a - divatos szóval - fenntarthatóbb irányba, amit az évelő és szárazságtűrő virágok, cserjék, az árnyékot adó fák, és a mulcs használata biztosíthatnak számunkra. A többi a rendszermániámmal már adta magát: elkezdett érdekelni, hogy működhet rendszerként (😍) a természet ebben a kicsi kertben, aminek adott még egy nagy lendületet a 2024 tavaszi korai meleg, a csapadék és a még össze nem szokott növények (’be nem állt kert’) kombinációjából adódó extrém gombásodás, ami majdnem mindent vitt. Illetve csak vinni akart, mert bizony felvettem a kertészek kesztyűjét! 🧤😎

Szeretném egy tanulságos utazásra hívni egy sorozat keretében kedves olvasóimat az én városi erdőkertembe, saját példámon keresztül megmutatni, hogy laikusként, türelmes megfigyeléssel és némi bátorsággal hogyan lehet:
- egy jobbára árnyékos kertből is virágzó dísz- és egyben termőkertet létrehozni megfigyeléssel,
- a tapasztalatlanság okán a kezdeti szerencsétlenkedésekből személyre szabott gyakorlati tudást kialakítani a vegyszermentes növényvédelemről és kertfenntartásról,
- értően figyelni a kert jelzéseit, és a természetből, kiváló szakemberektől, és elhivatott, szenvedélyes (kert)barátoktól kapott tanácsokat összegyúrva biológiai védekezéssel bástyát építeni a kórokozó gombák ellen,
- ökológiai gondolkodással, józan, praktikus ésszel úgy együttműködni a kerttel, hogy egy ilyen kicsi területen is kora tavasztól decemberig finom gyümölccsel, zöldséggel lásson el, nyáron jótékony árnyékot adjon, és így egybegyúrva még jól is nézzen ki. (Bár ez utóbbi nyilván egy elég szubjektív kategória.)
- Vajon a Leylandii ciprusok alatt is van élet? De még mennyire!

És számomra mindebből mi a nagy hatás? Tudom, kicsit teátrális, de … a legnagyobb talán az, hogy megtanultam együtt érezni, lélegezni a kertemmel, ami egy olyan hely lett ebben a zűrzavaros világban, ahol minden pillanatot meg lehet élni, jelen lenni. Hogy a kölcsönös tisztelet és szeretet a maximumot hozza ki egy ilyen pici helyből is. Hogy nincs földforgatás, kapálás, gyomlálás, csak öröm-kertészkedés. Hogy laikusként, figyelemmel és némi időráfordítással termő kertet lehet varázsolni, mindeközben igaz barátokra lelni... jah, és csak szólok: igenis nem ciki hajnalban pizsamában, kócos hajjal, papucsban kertet locsolni, (bio cuccokat) permetezni, vagy virágot ültetni két korty kávé között… és kint felejteni magad délig. 😅🌞

Szeretettel, Szilvi a ből

Kép: virág- és zöldségágyás közvetlenül a nagy ciprus alatt. Újhagyma, Fehértarka kecskerágó (Euonymus fortunei Emerald’n Gaiety), egres bokrok (Ribes uva – crispa ’Invicta’), Leylandii Ciprus (Cupressocyparis leylandii)

04/04/2025

… no meg az asztalon is jól mutatnak ezek a különleges virágok. Szerintem. ☺️

04/04/2025

Annak érdekében, hogy a rebarbara inkább szép nagy leveleket hozzon, ne pedig virágokat és magokat, érdemes a virágkezdeményeket még időben, tőből kivágni.

30/03/2025

Szeretem a történeteket a kertek mögött.

Az én kertem története kétszer kezdődött.

Először, amikor hat éve a férjemmel beköltöztünk az új otthonunkba, amit volt nagyváros lakóként próbáltunk a két kezünkkel átalakítani, szépíteni. Sok-sok munkával egy szinte teljesen lebetonozott udvarból hoztunk létre az akkori legjobb tudásunk szerint egy ’patika’ kertet, makulátlan gyeppel, díszfüvekkel, és egy picike kerti tóval, amit akkurátusan körbe is raktam kövekkel. Nem értettem, hogy miért nincsenek méhek, rovarok az udvarunkon, a sünök csak a szomszédba jártak, és a madarak is csak a reggeli és esti pancsolás idejére látogattak el hozzánk.

Másodjára 2023 kora tavaszán, amikor az előző évi súlyosan aszályos nyáron gondolkodva ráébredtem, mennyire értelmetlen, szinte bűn a kertet nagyrészt elfoglaló gyep locsolása. Túl sok éltető víz egy olyan kertre, amely ugyan látványra kifogástalan volt, de az élővilág számára haszontalan, és a valódi szükségleteinktől távol állt.

Szeretem a kertemet. Szeretek visszanyúlni a falusi gyermekkori emlékeimhez, és sok év nagyvárosi élet után értő, féltő figyelemmel kísérni ennek a kis területnek a fejlődését, este egyenként vadászni kislámpával a kártékony csigákra, reggel pizsamában kapkodva nyírni a füvet egy délelőtti zápor előtt, álmatlan éjjeleken töprengeni a növények legjobb elhelyezésén, társításokon… Szinte teljesen laikusként sokat tanulok, megfigyelek, tervezek, előre gondolkodok, sokat olvasok a kertek kialakításáról, a növények neveléséről, ezáltal a fauna támogatásáról is.

Szeretném megtartani a kertem díszkert jellegét is, melyet a permakultúra alapelveit felhasználva formálok a legjobb tudásom, tapasztalatom és hasonló beállítottságú barátokkal, szakemberekkel törtenő beszélgetések alapján.

Végül, de nem utolsósorban inspiráló, nagyszerű embereket, barátokat ismerhettem meg ezen az örömteli, néha fájdalmas, de mindenképpen izgalmas úton, amiért örökké hálás leszek. Apró közösségek boldog tagja vagyok, ahol nemcsak a kerti témák, hanem az egymásra figyelés, a tapasztalatok megosztása és a közös, szép élmények is fontosak.

Csatlakozzatok hozzám egy közös kalandra! Nézzük meg együtt, hogyan alakul át a kertem egy látványos, de steril környezetből egy apró rejtekekkel tűzdelt, árnyas menedékké – egy városi erdőkertté, amely a szemet, a lelket és a pocakot is táplálja.

Szeretettel, Szilvi

30/03/2025