20/11/2025
Végéhez közeledik a kelenvölgyi kert építésének első, idei üteme. A földmunkákkal, ültetőgödör ásásokkal megküzdöttünk, az elmúlt évtizedekben elásott törmelék, a kivitelezési munkák miatt tömörödött, murvás, agyagos “talaj” - amit helyenként talajnak sem neveznék - nehezítette munkánkat. A feltárt emésztő miatt a földet egy nagy területen el- majd vissza is kellett mozgatni, így összességében a talajélet eléggé sérült volt a kertben, regenerációra szorult. Bár sok marhatrágyát, huminsav és mikorrhiza granulátumot ástunk el, mi, emberek, sosem leszünk olyan hatékonyak a talajjavításban, mint a talajlakó élőlények, akik pontosan erre lettek teremtve! Őket pedig úgy tudjuk segíteni, ha táplálékot, vagyis szerves anyagot biztosítunk nekik, ami így ősszel gyakorlatilag korlátlanul, ingyen, az utcán szállításra készen rendelkezésre áll bezsákolt zöldhulladék, leánykori nevén avar formájában. A vastag fenyőkéreg mulcs alá ezért egy réteg falevelet terítettem, ami a gilisztákat és egyéb élőlényeket vonzza majd be ide, akik a leveleket komposztá, a legértékesebb, élettel teli szerves anyaggá alakítják. Ez később tápanyagul szolgál majd a növényeknek, javítja a talaj szerkezetét és vízmegtartó képességét is. Tavasszal folytatjuk a lágyszárúak ültetésével, hamarosan kiderül, sikeresek lesznek-e a kísérleti regeneratív kertépítési módszereim! (A háttérben pedig az új komposztáló látható, mivel nagy örömömre a megrendelő is nyitott volt rá, hogy a háztartásban elinduljon a szervesanyag-körforrás.)