22/06/2026
Újabb fázisfotóm mutatom ròla💝
Amikor így lityegnek-lötyögnek a színek, sokat kell rögtönöznöm, alkalmazkodnom, vagy mentenem.
Mivel eddig a pontig elég aprólékos munkával haladok, általában izgulva/halogatva állok neki a legelső zuttyantásnak. Utána viszont menetrendszerűen jön az átfordítós mondat: “most már mindegy, anyám, telibeöntötted az arcát spenótlével” … úgyhogy persze innentől szoktam tudni felszabadulni és nyitottan figyelni a spontán formálódást, amikor már a kocka el van vetve, meg a festékes ibrik is. Kicsit az élet izgulásai is kioldódnak.
Az jut mindig eszembe, amikor a zuhanós ringlispílen sáskaként kapaszkodtam, és “aBea” azt mondta: Vik, engedd el a kontrollt, és élvezd! (azóta a kedvencem!!)
Szeretném jól hinni, hogy már csak pár utolsó munkaóra hiányzik a befejezéshez - Némi arany szerintem jut még rá;)
70x100 cm feszített vászon
Vegyes technika
