26/05/2026
Szombaton kerül sor a KÖZTI által tervezett Puskás Arénában a Bajnokok Ligája döntőjére. Skardelli György Kossuth- és Ybl Miklós-díjas építész, a stadion tervezője osztotta meg a gondolatait a döntő kapcsán:
„Ezen a hétvégén (2026 május 30.) rendezik a Puskás Arénában a BL döntőt. Azt illik tudni erről az eseményről, hogy a világ labdarúgásában a három legjelentősebb között tartják számon a labdarúgás szerelmesei, a Világbajnoki és az Európa-bajnoki döntő mellett. Annak idején, amikor nekifogtunk a tervezésnek, titkon reménykedtem, hogy ez a lehetőség is megadatik az Aréna életében. Megrendelőnk egy olyan épület megtervezését várta el tőlünk, amely a nemzeti válogatott mérkőzései mellett a legmagasabb szintű labdarúgó események megrendezésére is pályázhat. Azonban az szinte lehetetlennek látszott, hogy akár egy VB döntő, akár egy EB finálé rendezésére kapjunk felkérést, hiszen az minden esetben a rendező ország kiváltsága. Számos kiemelkedő sportesemény (úszó VB, atlétika VB, labdarúgó EB csoportkör/nyolcaddöntő, Európa Liga döntő) magas színvonalú megrendezése jó ajánlólevél volt a nemzetközi szövetségnél, így döntöttek alig hét év után Budapest BL döntő rendezési pályázata mellett.
Óhatatlan, hogy az új Puskás Aréna mellett a Népstadion mérkőzései is előjönnek ilyenkor. De most nem a számtalan kettős rangadó (a fiatalok már azt sem tudják, hogy ez mit takar) vagy a válogatott találkozók élményeire gondolok, amelyek áthatották kamasz koromtól kezdve az életemet. A BL elődje a BEK, azaz a Bajnokcsapatok Európa Kupája volt. Kizárólag az országok bajnokságát megnyerő csapatok vehettek részt az évente kiírt versengésben. Akkoriban még a külföldi játékosok szereplése is korlátozott volt, ha jól emlékszem három főben. Ráadásul a vasfüggönyön túli országok labdarúgói akkor nem szerződhettek külföldre. Így minden csapatban csak az adott ország legjobbjai játszottak, nem úgy, mint most. Nálunk akkor kedvenc csapatom, az Újpesti Dózsa nyerte a nemzeti bajnokságot, számolatlanul. Európai szinten is kiváló csapatunk volt, minden évben a legjobb nyolc közé verekedtük be magunkat. 1974-ben az elődöntőbe jutottunk, ahol a Bayern München várt ránk. Történetesen abban az évben az NSZK nyerte meg a világbajnokságot, amelynek a gerincét ez a Bayern adta. Az első mérkőzést Budapesten játszották, a hatalmas érdeklődés miatt a Népstadionban. Én is ott szorongtam az egyik kapu mögött az újpesti táborban. Az igazat megvallva nincsenek jó emlékeim a mérkőzésről, és nem elsősorban az 1:1-es végeredmény miatt, hanem az Újpesten megszokott parázs hangulat hiányzott. A visszavágón 3:0-ra kikaptunk, és kiestünk a későbbi kupagyőztessel szemben.
Visszatérve a hétvégi mérkőzésre a jegyhez jutás szinte reménytelen, a jegyek ára ráadásul csillagászati. A televízió előtt ülve várom, hogy a francia bajnok vagy az angol csapat viszi el a kupát egy évre, szinte mindegy is melyik. Számomra maradnak a nemzeti csapat mérkőzései, amelyek mind-mind élményt hordoznak, akár téttel bírnak, akár felkészülési jellegűek. Nekünk tervezőként az felemelő érzés, hogy ezekre azeseményekre is „sorban állnak” a jegyhez jutásért, akárcsak régen, ahogy ott álltunk a Népstadion pénztárai előtt.”
Skardelli György
