Juhász Kristóf Attila építész

07/06/2023

A Nemzeti Örökség Intézete idén februárban pályázatot hirdetett a „Határainkon túl nyugvó magyarok emlékművének” építészeti-művészeti koncepciójára. A felhívásra 41 terv érkezett be, amiből nyolcat díjazott a zsűri. Sajnos a miénket nem.

Általában igaz, hogy pályázaton a siker reményében indul az ember, de a siker definíciója pályázatonként változik. Alkotói szemmel ez a tervünk „tökéletes” lett, hiszen mindent, ami bennünk volt, beleadtunk. Nekem a terv megszületése maga volt a siker, ezért büszkén osztom meg veletek is a benyújtott leírásunkkal, mint magyarázattal együtt:

„Harangtorony. Égbe törő és lefelé hajló. Mint fia hazavárásában meggörbült hátú anya vagy egy törékeny virágszál. A vége karcsú, de a törzse vastag és stabilan áll, erős gyökerei vannak. A végén a lélekharang. Vajon hány élőt hívott már emlékezésre? Vajon hány halottat siratott el eddig? Vajon hányat kondul még ezután? Egy harangütés. Bárki megteheti: csak egy mozdulat, mely az emlékezésre adja a pillanatot a végtelenből, s az életünkből, a végesből. Harangkondulás. A levegő láthatatlan rezgése, mely hangsebesen terjed és múlik. Akinek van rá füle, annak a lelkében ver visszhangot. Egy pad, hogy az élők is megpihenhessenek, megbékélhessenek. Egy iránytű, hogy mindannyian hazataláljunk.

A határon túl nyugvó honfitársaink számbavétele lehetetlen, olyan sokan voltak, és a számuk folyamatosan növekszik. Ezért úgy gondoljuk, hogy a nekik szóló emlékműnek is nagy szabadságfokkal kell bírnia, az sem lehet egy befejezett történet. Az emlékek megidézésére a lehető legabsztraktabb médiumot, a zenei hangot választottuk. A tervünk központi eleme egy temetői harangláb parafrázis. Fontos, hogy a kultúránkban harangzúgásnak számos közismert jelentése van, melyeket a harang, mint tárgy is megidéz, így azok is értik az üzenetet, akik magát a hangot nem hallják. Azt szerettük volna, hogy az emlékhely egyszerre adjon teret a közös és a személyes emlékezésre. Ennek intim terét fizikailag is lehatároltuk egy körpaddal, de a közösségi emlékezés tere ezen túlmutat, mert mind a torony - mint klasszikus igazodási, tájékozódási pont - mind a harang hangja jóval nagyobb, időben is változó, meghatározhatatlan teret hoz létre.

Az emlékmű értelmezését a haranglábon, szemmagasságban elhelyezett felirat segíti: „Szóljon e harang mindazon honfitársainkért, akik a szülőhazánktól távol nyugszanak!” A földrajzi és történelmi kontextust a padon elhelyezett, a magyar történelemben fontos (és vélhetően sok honfitársunknak végső nyughelyét is adó), határainkon túli földrajzi helyek, elsősorban települések nevét, tényleges irányát és távolságát jelző feliratok magyarázzák.”

A tervünket Suhajda Szilárd, magyar hegymászó emlékére ajánlom, aki a Mount Everesten (nepáliul a Szágarmanthán, azaz a mennyország csúcsán) nyugszik.

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.195235910145093&type=3A

07/06/2023

02/04/2023

Díjazásban, megvételben nem részesült.

Elég sok pályázaton indultam már életemben. Nem vezetek statisztikát ezek eredményéről, de be kell valljam, sokszor fordult elő, hogy a pályaművünket nem díjazta a zsűri. Ennek számos oka lehet, az építészeti minőség hiányától (remélem, hogy ez a ritkább), a pályázati kiírás (túlzott) átértelmezéséig. A sóstói állatkert jégkorszaki bemutatóépültére 2018-ban írtak ki pályázatot, amin Gál Robi barátommal indultunk. A kiírás egy látványos, vendégcsalogató épületet sugallt. Mi erre nem tudtunk ráhangolódni, ezért inkább az állatok szempontjából tágas, a látogatók szempontjából kompakt, funkcionális épületet rajzoltunk. Mint később megtudtuk, a zsűri „Noé bárkájaként” emlegette a tervet…ami szerintem találó.

A pályaművünkhöz mellékelt leírásban így fogalmaztunk:

Maga a kiírás sok építészeti és nem építészeti kérdést felvetett, például az állatkertek funkcióját, szerepét és létjogosultságát, vagy azt, hogy kell-e a mérsékelt övön jegesmedvéket tartani. Ahhoz, hogy építészet születhessen, hit kell. A pályaművünk a Kiíróba vetett feltétlen hittel született: hittük, hogy a Kiírónak meggyőző válaszai vannak a nem építészeti kérdésekre, ezért pusztán a feladat építészeti megoldását kerestük – legjobb tudásunk szerint.

A tervet nem díjazták (amit megértek és elfogadok), de én mégis szeretem, ezért most Nektek is megmutatom.

https://www.facebook.com/media/set/?vanity=100089760557315&set=a.150627364605948

13/03/2023

Tervpályázat. Megvétel.

Ma némi szakzsargonnal ismertetnélek meg Titeket, kedves nem-építész barátaim.
Az önéletrajzomban szerepel pár "tervpályázati megvétel”, amiket mindig büszkén meséltem családi és baráti körben. Szeretteim -tudva a dolgukat- a büszkeségben osztoztak, de legtöbbjüknek fogalma sem volt, hogy mire is kell büszkének lenni. Hát most elmesélem.

A tervpályázat egy anonim, szakmai verseny. Egy adott feladatra egy sereg építész bead egy csomó tervet, a szakmai zsűri pedig ezek közül kiválasztja a legjobbat. A pályázók száma a néhány tíztől egészen ezres nagyságrendig is előfordult. (Lévai Tamással indultunk egyszer egy olyan pályázaton, amire 1715 pályamű érkezett be!)

Pályázaton indulni jó. Felemelő érzés úgy alkotni, hogy a kiírás keretein belül -sőt, olykor azokat feszegetve- szabadon szárnyalhat a fantázia. Az is izgalmas, hogy ilyenkor nem laikusoknak, hanem elsősorban szakmabelieknek kell eladnunk a portékánkat.
Pályázaton indulni nagy anyagi kockázat. A belefeccölt munkaórák egy kisebb pályázatnál is hetekre, de inkább hónapokra rúgnak. Ekkora kockázatot csak tőkeerős cégek, meg nagyon elszánt (vagy munkanélküli) titánok vállalnak. Bár a munka -ha egyáltalán megépül a ház- a győztesé, pénzjutalmat többen is kapnak, hogy annyira ne fájjon…

Én úgy képzelem, hogy a zsűri elkezdi osztani a díjakat egytől valameddig, aztán ha a számozást megunták, de maradt még kiosztható pénz, meg arra érdemes tervek is, akkor ezek a tervek kapják a „megvételt”. Szóval a megvétel gyakorlatilag nem más, mint egy megosztott valahányadik díj.

Feltöltöttem egy tervet, amit Pék Elemér barátommal csináltuk, még 2016 nyarán. A feladat a tapolcai járásbíróság és ügyészség felújítása és bővítése volt. A szakmai, és szerencsére a magánéletemben is eleddig elkerült az ügyészség, ahogy én is bíróságokat. Erre is kitűnő egy tervpályázat: kicsit beleshetünk olyan intézmények működésébe is, amikkel remélhetőleg sosem lesz dolgunk… és a tapasztalat mellé még egy megvételt is nyertünk!

https://www.facebook.com/media/set/?vanity=100089760557315&set=a.137500165918668

25/02/2023

Sziasztok!

Ma egy hosszú történetet mesélek el a Nagy Lajos király útja egyik piciny saroktelkéről.
Az egész ott kezdődött, hogy gyermekkoromban néhány sarokra innen laktam, így a környéket ismerem és nagyon szeretem is. Talán a megbízók személye mellett ez is oka volt annak, hogy 2017-ben ennek a feladatnak még a szokottnál is jobban örültem. Bár több beépítési változatot végigzongoráztunk, a végső tömeg nagyon gyorsan kialakult. Cserébe a részleteken sokat rágódtunk, mire 2018-ban építési engedélyt kértünk (és kaptunk).
A kivitelezés most kezdődött és reményeim szerint mihamarabb el is készül ez a szívemnek oly kedves ház.
A tervezési helyszín nagyon izgalmas pozícióban, a bájos és csöndes „Vitéztelep” valamint a nagyvárosias Nagy Lajos király útja határán van. A telken egy másfél-szintes Kádár-kocka állt, ami nem látta el építészeti feladatát: a Nagy Lajos király útjának házsorában egy törpe volt az óriások között, míg a Vitéztelep házaihoz képest ormótlannak tűnt, mint bukott diák az osztályképen.
A házunk határozottan a Nagy Lajos király útja nagyházaihoz hasonul, tömegével és gesztusaival ezt a várfalszerű védelmi vonalat folytatja, így biztosítva a Nagy Lajos egységességét és a Vitéztelep intimitását is. Itt az a ritka eset állt elő, hogy a beépítési lehetőségek maximális kihasználása nem csak a befektetőt, de az épített környezet is gazdagítja, így a terv alapvetései és részletei egyszerre szolgáltak a Megbízó, a Főépítész, a tervtanácsban ülő kollégák és mi magunk megelégedésére.

https://www.facebook.com/media/set/?set=a.125572000444818&type=3

07/02/2023

Ma három, a Szántó és Mikó Építészek Kft.-vel készült munkánkat töltöttem fel. Ez egy (kisebb-nagyobb megszakításokkal) tízéves szakmai együttműködés és barátság termésének legjava.

A két szálloda két szép, de elhanyagolt belvárosi épület felújításával jött létre. A helyszínek és a tervezés ideje is nagyon közel volt egymáshoz, így a Netizen-nel szerzett tapasztalatainkat szinte azonnal kamatoztathattuk az A & O projekten. Mindkét épület régi-új pompájában ragyog és várja a vendégeket.

A paksi uszoda engedélyezési terve a pandémia alatt született: ez a projekt gondoskodott róla, hogy ne legyen nyomasztóan sok, akkoriban haszontalan szabadidőnk 🙂 Reméljük, hogy egyszer ez is megépül.

Netizen: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.116078878060797&type=3

A & O: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.116090278059657&type=3

Paksi uszoda: https://www.facebook.com/media/set/?set=a.116092834726068&type=3