20/04/2020
A mángold dekoratív külsejű, bő hozamú, tápanyagban rendkívül gazdag levélzöldség. Termesztése roppant egyszerű, igazi sikerélmény! 👍
A spenóthoz hasonlóan, sokoldalú zöldség. A mángold azonban akkor lép színre, mikor a tavasz előrehaladtával a spenót felmagzik és levelei már nem igazán használhatók. Csodás megjelenésével nem csak a kertet díszíti, de étkezéseinknek is igazi színfoltja.
Optimális vetési ideje április közepe, amikor a nappali átlaghőmérséklet eléri a 10 fokot és átmeneti lehűlés már nem hátráltatja a növekedését. Termesztése nem igényel nagy előkészületet, a talajt tekintve nem válogatós, de a savanyú talajokon nem érzi jól magát. Nagyobb a sikerünk, ha olyan helyre vetjük, amit a tavalyi évben trágyáztunk. Fényigénye közepesnél magasabb, de szüksége esetén a kert félárnyékos szegletében is megterem.
A vetést követő pár héten belül levelei bébi salátaként már fogyasztható.
A cseperedő növényeket célszerű egyelni, úgy, hogy a tövek 30-40 cm-re legyenek egymástól. A kiszedett növények nem vesznek kárba, hiszen salátának kitűnő, vagy palántaként elültethetők a kertben. A levelek szedésekor ügyeljünk arra, hogy egyszerre egy tőről csupán 2-3 levelet távolítsunk el.
A mángold igazi bionövény! Nincs jelentős kórokozója, vegyi növényvédelemre sincs igazán szüksége, mert ritkán támadja meg betegség. Ápolása a rendszeres gyomlálásból áll, jó szomszédai a bokorbab, káposztafélék, sárgarépa és a retek.
Frissen, (bébi) salátaként fogyaszthatjuk. Szerves savakban (almasav, borsav, citromsav és oxálsav) gazdag, tápértéke a céklához hasonló, de annál több fehérjét tartalmaz. Jelentős még nyerscukor- (6–9%) és pektintartalma, utóbbi miatt könnyen emészthető, A- és C-vitaminban gazdag.
A mángoldnak több fajtája létezik, sokoldalú felhasználhatóságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a spenót, a kínai kel, a spárga és a rebarbara is mind helyettesíthetők a mángold ropogós leveleivel és szárával.
